Gyermekbetegség miatt megint sikerült 5 egybefüggő napot itthon tölteni. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy végre eljutok a szennyes kosár aljára és mindent kimosok. És mosok, szárítok, hajtogatok, de az 5. nap után is éppen csak betudom csukni a kosár tetejét.
Holnap már újra dolgozom és a jelenlegi helyzet szennyes vs. tiszta ruha fronton a következő:
1. Tele szennyes kosár, amit nem lehet lecsukni.
2.Száradó ruhák a lakás több helységében is.
3. Összehajtott ruhák kosárban a kanapén. Egy napja várják, hogy elpakoljam őket.
4. Összehajtott ruhák a hálóban, egy hete várják, hogy valaki megszánjon és elpakolja őket.
5. Hétvégi paradicsomleves utáni megszámlálhatatlan előke és egyéb ruhadarab, amit már beáztattam, dörzsöltem és még mindig ugyanolyan foltos. Pedig mindig megfogadom, hogy paradicsomlevest CSAK PIROS ruhában ehetnek!
6. És a vasalás?
HA HA HA!
